Német I.

Minden hónapban általában 4 alkalommal került sor a német foglalkozás megtartására. Mindegyik foglalkozáson a jelenléti íven rögzített tanulók vettek részt, általában teljes létszámban voltak jelen a tanulók. Mivel ez egy abszolút kezdő foglalkozássorozat, épp ezért teljesen az alapoktól indultunk és kis lépésekben haladva építkeztünk.

A foglalkozásaink anyagai – írásbeli, de elsősorban szóbeli, illetve hallás utáni hanganyagra épült. Nyelvtani ismereteket nem feltételezett, mivel teljesen az alapoktól indultunk.

A foglalkozások céljául tűztük ki, hogy a diákok megértsék és használják a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Ennek elérése érdekében a foglalkozások keretében figyelembe véve az európai minimumszint követelményeit az alábbi témák feldolgozását választottam ki:

• ismert utasítások, kérések és röviden válaszok megfogalmazása, gyakorlása szóban;
• ismert utasítások, kérések és röviden válaszok megfogalmazása, gyakorlása írásban;
• személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkozó kérdések és válaszok megfogalmazása, gyakorlása szóban;
• személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkozó kérdések és válaszok megfogalmazása, gyakorlása írásban;
• rövid bemutatkozás szóban;
• rövid bemutatkozás írásban;
• más személyek bemutatása szóban;
• más személyek bemutatása írásban;
• lakóhely bemutatása szóban;
• lakóhely bemutatása írásban;
• egy-egy témához kapcsolódó párbeszédben való részvétel;
  • otthon,
  • iskola,
  • sport,
  • szabadidő,
  • utazás,
  • egészség,
  • gasztronómia,
  • más országok, népek.

A z első 2 órás foglalkozás témáinak többségét elsősorban szóbeli foglalkozás keretében dolgoztuk fel. Ugyanakkor nem csak hallgattuk majd ismételtük a hallott szavakat, kifejezéseket, mini mondatokat, hanem megnéztük annak írásképét, írott alakjait is, de még nem írtuk. Megbeszéltük a kiejtés és íráskép közti különbözőségeket. Törekedtünk a szép németes kiejtésre.

A következő 2 órás foglalkozáson a szóbeliségen túl már a helyesírás is szerepet kapott. Noha a helyesírás pontosságára törekedtünk, de elsődleges szempont végig a szóbeliség volt. A német helyesírás elég sok problémát okozott, hiszen ezek a tanulók, anyanyelvi nehézséggel is küzdenek. Éppen ezért ez a terület kardinális pontja lesz a nyelvi fejlesztésnek. Feladatlapon tesztelték a gyerekek az elsajátított szavak, kifejezések, minik helyesírását, melyet önmaguk javíthattak ki az interaktív táblán megjelenő pontos íráskép alapján.

A 2-2 órás foglalkozások a továbbiakban is hasonlóan épültek fel, csak témáiban változtak.
A tanulók versengtek, hogy kinek sikerül minél jobb eredményt elérnie a szóbeli, illetve írásbeli teszt során. A szóbeli feladatok végzése során különösen a szövegértés tekintetében jutottak sikerélményhez. Az értésük sokat fejlődött, keresték a szavakat, kifejezéseket, szófordulatokat, beidegzett mondatmodelleket a hétköznapi egyszerű kommunikáció során. Segítették egymást a szituációs játékok során. Megtapasztalták, hogy lehet egymást segíteni az idegen nyelvi kommunikációban akkor, amikor még nem áll rendelkezésükre kész nyelvi panel, modell, de már különböző gesztikulációval kisegítve tovább tudták vinni a beszélgetés fonalát.

A foglalkozásaink során elsődlegesen a kommunikatív nyelvoktatásnak adtam teret, a hibákat inkább barátként, segítőként kezeltük, hiszen tanár és diák is egyaránt tanulhattunk belőlük. Azért is elsősorban e tanítási módszert választottam nyelvoktatás terén, mert úgy gondoltam, hogy a kommunikatív megközelítésű nyelvoktatásban a tanuló felelős a saját tanulásáért, aktívan részt kell vennie az órai feladatvégzésben, önállóan, tudatosan kell bekapcsolódnia a nyelvi tevékenységekbe. Én pedig elsősorban egy inger-gazdag környezetről igyekeztem gondoskodni, ahol minél több olyan feladattípussal találkozhatott a tanuló, ami kedvet csinált neki a tanuláshoz. A hibákat pedig a nyelvtanulás természetes kísérőjének tekintettük, melyeket mindaddig toleráltunk, amíg az a nyelvi értést nem zavarta. A kiejtés tanítása ugyan nem került teljesen háttérbe, de nem jelentett kardinális kérdést. Nem céloztuk meg a célnyelvi kiejtés pontos elsajátítását, csak az elfogadható, érthető kiejtésre törekedtünk. Ehhez használtuk a beszédfelismerő programokat is. Élvezettel hallgatták vissza a tanulók rögzített saját kiejtésüket is, s közben láthatták a kiértékelt kiejtésüket is. Vidám pillanatokat okoztak ezek a tanórák során.

Képgazdag egyszerű mondatokkal igyekeztünk bővíteni nyelvi tudásunkat, szókincsünket fejleszteni. Az élő nyelvi szerkezeteket igyekeztünk elsajátítani. Igyekeztünk mindent együtt kiscsoportosan mondani, memorizálni. Minden, ami cseng bong, olyan összhangzatszerű, az jobban beépült a gyermeki tudatba. A hangos kiejtés, a hangos beszéd, a visszacsatolás, hogy hallja a saját hangját, az nagyon jó a gyermeknek. A csoportos tanulást nagyon szerették a gyerekek, mert ilyenkor mindenféle gátlás nélkül, bátrabban merték mondani a német kis mondatpaneleket, mondatmodelleket. Aztán a tanítás tanulás folyamatában használtuk rendszeresen a számítógépet, IKT táblát. Ahol a sok, sok gyakorlás után jöttek a kis mondatocskák, hogy fejezd be. Önállóan kontrollálhatták magukat a gyerekek. Saját maguknak gyűjtötték a pontokat. és nem volt égő, ha egy – egy tanuló még mindig nem ismert fel bizonyos nyelvi szerkezeteket. De megtudták, hogy a továbbiakban mi az, amire a hangsúlyt kell fektetni, hogy elsajátítsák azt a bizonyos nyelvi elemet.

Szeptembertől a csoport egy része cserélődött, új és régi tagokkal folytatjuk a munkát a fentiek szerint.